BELTÉRI LÉGSZENNYEZETTSÉG
A mai világban nemcsak a város utcáin belélegzett levegő, hanem az elvileg biztonságosnak gondolt mindennapi tereink, az otthonunk és a munkahelyünk beltéri levegője is komolyan veszélyeztetheti az egészségünket.
A légszennyezés mindenkit érint. Nem bújhatunk el előle. Bárhol is veszünk levegőt, mindenhol szennyezőanyagok körül bennünket, különösen a zárt helységekben, mint amilyen az otthonunk is.
IDŐNK 90%-ÁT TÖLTJÜK ZÁRT TÉRBEN
Az időnk 90%-át zárt terekben töltjük. Oktatási intézményekben, munkahelyeken, más közösségi terekben, illetve otthonainkban.
A szennyeződések bejutnak a külvilágból, de a beltéri helységek berendezési és használati, az azok gyártása során alkalmazott festékek, lakkok, ragasztóanyagok, a háztartási tisztítószerek és kozmetikumok maguk is szennyezik a levegőt, ahogy a tűzhelyeken, kazánokban, kandallókban a tüzelőanyagok elégetése során is káros finom részecskék szabadulnak fel.
A közösségi terekben és sok esetben otthonainkban is, szellőztető, légkondicionáló rendszerek keringetik a levegőt, azonban a nem megfelelően karbantartott és tisztított újrahasznosító rendszerekben felhalmozódhat a por, a penészgombák, a cigarettafüst, a különböző vegyi anyagok és a kórokozók, melyek visszajuthatnak légtérbe, így akár még növekedhet is a mennyiségük.
Egyetlen gramm por akár többmillió különböző összetevőjű részecskét tartalmazhat, amelyek együttesen súlyos veszélyt jelenthetnek az egészségre. Az evolúció során szervezetünk alkalmazkodott a por elleni küzdelemhez, de a technológia, a közlekedés és az ipari termelés fejlődésével a por szerkezete megváltozott, és jóval több káros anyagot tartalmazhat.
A kórokozók esetleges elszaporodása pedig tovább növelheti az egészségügyi kockázatokat.
Nem véletlen jelent meg a ’beteg ház’ fogalma és nem véletlen mondják, hogy egy zárt tér levegője akár többször szennyezettebb lehet, mint a kültéri levegő.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a rossz beltéri levegőminőséget a közegészséget fenyegető öt legnagyobb környezeti kockázat közé sorolja. A WHO szerint a beltéri légszennyezés 2020-ban 3,2 millió ember, köztük 237,000 öt év alatti gyermek haláláért volt felelős. (WHO, Household air pollution, 16 October 2024)
AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT KÁROS HATÁSOK ÉVEKKEL A SZENNYEZŐDÉS BELÉLEGZÉSE UTÁN IS JELENTKEZHETNEK
Volt már valaha olyan fejfájásod vagy orr- és torokirritációd, amely egyszerűen nem akart elmúlni? Vagy allergiás bőrreakciód? Esetleg szédülés, fáradtság még egy kiadós éjszakai alvás után is?
Ezeket a tüneteket könnyen figyelmen kívül hagyjuk, vagy elintézzük valamilyen felszínes magyarázattal. Számos gyógyszer kezelheti a tüneteket, de magát a problémát nem oldja meg.
A szennyezett beltéri levegő tartós, illetve rendszeres belélegzése számos tünetet okozhat:
- Gyakori köhögés, kötőhártya-irritáció, fejfájás
- Fáradtság, szédülés, allergiás bőrreakció, gyengeség
- Asztma kialakulása, gyakori felső légúti fertőzések
Az oldószereknek, tisztítószereknek, rovarirtó szereknek és más illékony szerves vegyületeknek való kitettség a fenti tünetek mindegyikét kiválthatja, valamint hányingert, orrvérzést és légzési nehézségeket is okozhat. A levegőben lévő nehézfémek, mint például az ólom és a higanygőz, hatással lehetnek a gyomorra és a bélrendszerre, továbbá izomgörcsöket és remegést, gyengeséget, személyiségváltozást és halláskárosodást okozhatnak.
A biológiai szennyező anyagok, mint például az állati szőr, a penészgombák és a poratkák szintén hozzájárulhatnak a betegségek és fertőzések terjedéséhez.
A kályhák, hősugárzók, kemencék és kandallók által kibocsátott finom részecskék tartós, illetve rendszeres belégzése szédülést, fejfájást, szemirritációt okozhat, a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél pedig elősegítheti az állapot romlását.
DOHÁNYZÓVAL ÉLSZ EGYÜTT?
A környezeti dohányfüst, azaz a passzív dohányzás ugyanolyan káros, ha nem károsabb, mint maga a dohányzás. A kötőhártya-irritáció, a zihálás, a horkolás, a krónikus légúti betegségek súlyosbodása, a szívbetegségek és a rák csak néhány a passzív dohányzás okozta egészségügyi kockázatok közül, különösen a vétlen gyermekek esetében.
BETEG ÉPÜLET SZINDRÓMA
A technológia fejlődésével az építőipar is fejlődik. Egyre modernebb és szebb épületeket építünk, de a hagyományos építőanyagok alkalmazása már visszaszorult. Új építőanyagok jelentek meg. Előállításuk olcsóbb és hatékonyabb, tulajdonságaik gyakran meg is haladják a hagyományos építőanyagokét, azonban a gyártásuk során gyakran olyan anyagokat alkalmaznak, melyek maguk is alkalmasak a levegő szennyezésére. A padlóburkolatok, a szőnyegek, bútorok, szövetek, lakberendezési tárgyak és elektronikai eszközök gyártása során műanyagokat, ragasztókat, festékeket, lakkokat, a szintetikus vegyületeket alkalmaznak, melyek káros anyagokat bocsáthatnak a levegőbe. Becslések szerint az Egyesült Államok épületeinek akár 60%-a is érintett az ún. "beteg épület" szindrómában, beleértve a Környezetvédelmi Ügynökség saját épületét is.
A "beteg épület" szindróma tünetei lehetnek a tartós köhögés, az irritáció, a fejfájás, a fáradékonyság, a gyengeség, a szédülés, az allergiás bőrreakciók, az asztmás tünetek rosszabbodása és a légúti fertőzések veszélye.
ROSSZ MINŐSÉGŰ IRODAI LEVEGŐ
Bár a beltéri szennyezőanyagforrások, így a szennyezőanyagok némileg eltérhetnek a kültériektől, a probléma ugyanaz és a következmények hasonlóak lehetnek. A Harvard egyetem kutatása szerint a munkahelyi levegőminőség javulása növelheti a munka hatékonyságát és javíthatja a kognitív funkciókat. A szennyezett beltéri levegő a munkavállalók egészségére gyakorolt hatása révén, növelheti a betegséggel töltött napok számát, illetve akár hosszútávú távolmaradáshoz is vezethet. (Harvard T.H. Chan School of Public Health, Office air quality may affect employees’ cognition, productivity)
